NB II Breyer csoportjának élén a TbSakk SE
Igencsak furcsán alakult az idei versenyévad, hiszen – a sakk egyébként konvencionális sportág lévén – meglehetősen szokatlan módon, a Vízügy SE csapata két mérkőzését is az első forduló elé hozta. Ezáltal az esélylatolgatások során nem csupán a szerzett csapatpontokat, hanem a lejátszott fordulók számát is figyelembe kell venni, s tán közelebb járunk az igazsághoz, ha a tabella kiegyenesedéséig inkább a vesztett pontokat kezdjük számba venni. Mindenesetre október 28-val az első teljes forduló lebonyolításával hivatalosan is megkezdődött az NB II Breyer csoportja 2018/19 évadjának pontvadászata. A várhatóan ádáz csatákat oldandó úgy döntöttünk, hogy – némi hagyományokat teremtve – külön elismerésben részesítjük azokat a felnőtt, illetve ifi sporttársainkat, akik az előző szezonban kiemelkedő hatékonysággal vették ki részüket csapatunk eredményességében. Ezen elismerést a 2017/18-s versenyévadban Dupsky László és ifj Molnár Aurél érdemelte ki.
Nyergesi kirándulásaink szinte mindig eseménydúsra sikeredtek. Korábbi években szinte minden alkalommal szerencsétlen szituációk, óvásgyanús játékvezetői döntések sújtották csapatunkat. Már mindenki a kocsikban, mikor Kálmán jelzi, hogy első táblásunk lemondta a játékot! Ez nem csupán a tervezettel ellentétes színnel való játékot jelent mindenki számára, hanem az összes előzetes felkészülést is kidobja egy szempillantás alatt a levesbe! Ismét beigazolódni látszik a „nyergesi fóbia”? Aurél viszonylag gyors veresége a 4. táblán – a sok szoros parti mellett – bizonyítja csak igazán, hogy egyetlen fordulót sem szabad félvállról venni! Az idő előrehaladtával – nem utolsó sorban a három ifi által hozott 2,5 pontnak köszönhetően is – potyognak a pontok ide is, oda is. Ugyan 6 : 3-ra mi vezetünk, de még három parti folyik, ezekből legalább 0,5 -t kell begyűjteni a csapatgyőzelemhez. Ezt a fél pontot Bereczki Pistinek sikerül is kiharcolnia, s míg Müllner Imre legyőzi ellenfelét, Dupi az első táblán feladásra kényszerül.
A HASE ellen bizony nem sokon múlott a szüzességünk!
Nem a legjobb előjelekkel vágtunk neki a Honvéd elleni derbinek sem! Aurélék és Léhmann Zoli a chelsea meccset választották, míg első táblásunknak ismét munkahelyi elfoglaltsága akadt az utolsó pillanatban. Így ezúttal sem sikerült a legerősebb összeállításban asztalhoz ülnünk. Nagy Csabi okkal tartott attól, hogy a 4 alapember hiánya a végelszámolásnál soknak bizonyulhat! A 7,5 : 4,5-s győzelmünk kevésbé volt magabiztos, mint ahogy a végeredmény mutatná!
Hivatalos harmadik fordulónkban bizony nem csupán a csapatgyőzelem kivívása volt a cél, hiszen zsámbéki barátainkkal minden esetben külön presztízscsatát is vívunk! Az összeállítási problémák halmozott jelentőséggel bírnak akkor, amikor a sorsolás szeszélye folytán fokozottan egyre erősebb ellenfelekkel szemben kell megküzdenünk! Az előző évi 9 : 3-s vereséget is ideje volt a feledés homályába űzni! Komoly várakozással tekintettünk dr. Léhmann Zoli hosszú kihagyása utáni első partija elé, s gyors győzelme kellő optimizmusra ad okot a továbbiakban. Habár két váratlan vereség is becsúszott, de ez sem akadályozta meg csapatunkat a magabiztos 8 : 4-s győzelem elérésében.
Az első három fordulóban elért csapatgyőzelmeknek – no meg az előre hozott 5. fordulóbeli 10 : 2-nek -, köszönhetően az NB II Breyer csoportjának éléről várjuk az izgalmaktól cseppet sem mentes folytatást! Legfőbb riválisunk – Géniusz Tata-Naszály – magabiztos győzelmeit látva, egyenlőre, fordulóról fordulóra Törökbálint vezeti az NB II-s mezőnyt, amire fennállásunk óta még nem volt példa! Ha kellő koncentrációval párosul szereplésünk, s az első 7 fordulón át sikerül megőrízni veretlenségünket, akkor az utolsó-előtti 8. fordulóban ki-ki meccset fogunk játszani a bajnoki címért.
PP.
